Ha sohasem vágytál rá, legalább egy másodpercig,
hogy Tarr Béla filmjeinek hőse legyél,
sohasem fogsz egyet sem
megérteni közülük.
Ebben a színben, a tiszta ultramarinban
fürödjön meg a tengered,
amikor kisimulnak az álmaidat fröcskölő,
mérgezett hullámok.
És az igazmondó szájak.
Pár nap múlva, mikor nap váltotta az esőt,
teljesen másmilyennek hatott,
semmit sem láttam rajta abból
a kozmikus magányból és földi porból,
melyről azon az esős éjjelen gondolkodtam.
Itt állt, egyre több és több napfényben fürödve,
a járókelők pedig úgy haladtak el mellette,
mintha nem is lenne, valószínűleg már teljesen megszokták
a közelségét.
Fehér hegycsúcsok a háttérben,
valami furcsa madarak a levegőben,
alattuk korcsolyázók a jégen,
élvezték a világosság
utolsó sugarait.
Gyerekkorom egyik legsokkolóbb
felfedezése a felismerés,
hogy az 1960-as születésem előtt
alig tizenöt évvel
ért véget a II. világháború.