Forró, reggeli légnyomás. Egy ház, tántorgó emberekkel és az ő mindenféle nyelvükkel tele.
Hol vagyok?
Hangokat hallok valahonnan. Gérüón nagy nehezen megindult lefelé,
átszelve a házat
kilépett a hátsó verandára. Hatalmas volt és árnyas, akár egy ragyogó nap színpada.
Gérüón hunyorgott.
Felé úszott a fű, majd visszahúzódott. Az izzó fehér szélben
víg bogárrajok mint fedeles szárnyú
vadászgépek csaptak le rá.
Milyen lehet nőként
hallgatózni a sötétben? A csend fekete palástja kifeszült köztük,
akár a geotermikus nyomás.
Az erőszaktevő oly lassan kúszik fel a lépcsőn, mint a láva. A nő hallgatja,
hogy mozdul felé az üres tér
a férfi öntudatával. A láva van, hogy kilenc óra alatt
tesz meg egy hüvelyknyi távolságot.
titokban a szellem irányít mindent a test semmire se jó
ezt ösztönösen
tudod tizennégy évesen, és tizenhat évesen, ha poklot is idéz,
még emlékszel rá. Ezt az igazságot festették
a gimnázium hosszanti falára éjszaka, mielőtt elindultak Hádész felé.