Ádám Gergő Narin

– Áll a fütyid! – bökte ki végül Laura.
– Nem! Nem mondhatsz ilyet! – bömbölte a fiú. – Ilyet nem szabad mondani!

Amikor Zoli elkezdte dúdolni a dalt, azt hitte, el fog menni a maradék életkedve is, ám e helyett egészen felpörgött. A tenyerébe pöccintette a hamut. Aztán vállat vont, és lefújta a fehér szőnyegre. Ki a faszt érdekel már?, gondolta.