Megálltak
félálmukban a fák.
Két tüsszentés között
leporolják magukról
a leveleket.
Hanyatt fekszenek a télnek,
s fel-alá,
míg elhalványul
a hold.
Fel-alá,
míg az őszhajú
hajnal
szöget ver rongyruhájuk
sarkába.
Rusznyák János: Kert
R. J.: Árnyéklobbanás, Új Bekezdés, 1994, 17.