Amíg itt vagyok, máshová képzelem magam,
amíg átvonatozom rajta, csak a tengert várom,
amikor jön, megkönnyebbülök. Vége ennek is.
És mégis fárasztóan gyönyörűnek kell látnom,
mert mióta csak emberré lettem, ide igyekszem.
Kemény Lili: Át a télvégi Tájon (részlet)
K. L.: Madaram, Magvető, 2011, 63.