Hozzád képest férfi lesz,
velem néha férfi, néha nő,
aminek látni akarom.
Néha kihozza belőlem a nőt,
mire én kétségbeesetten
keresem magamban a férfit.
Simogass, mint egy férfit,
de titokban tapogasd ki
bennem a nőt, és mutasd meg,
hogy amikor nő vagy,
engem is nővé tudsz tenni,
ha férfi, néha nővé, néha férfivá.
Elnyeli bennem a férfit a nő,
kíméletlenül magába fojtja —
majd újra és újra megszüli.
Részlet a Tizenhat naplemente című, a Kalligram Kiadónál
az Ünnepi Könyvhétre megjelent verseskötetből
Megjelent a Műút 2014045-ös számában