Mikor Oz magára maradt, elmosolyodott: íme, gondolta, sikerült megadnia a Madárijesztőnek, a Bádog Favágónak meg a Gyáva Oroszlánnak pontosan azt, amit akartak. „Hogyan is hagyhatnám abba a szélhámoskodást — tűnődött —, amikor mindenki olyasmit kíván tőlem, amiről úgyis tudják, hogy megvalósíthatatlan? Könnyű volt boldoggá tennem a Madárijesztőt, az oroszlánt meg a Bádog favágót, mert azt hitték, hogy mindenható vagyok. De ahhoz már sokkal több fantázia kell, hogy Dorkát visszavigyem Kansasba, és egyelőre fogalmam sincs, miképpen fogjak hozzá.”
Lyman Frank Baum: Oz, a nagy varázsló,
Szőllősy Klára fordítása, Móra, 1966, 100.