Hétköznapok

A fájdalomnak nincsenek tájai.
Te jó szobrász vagy.
Hétfő szajhaság, kedden vagy másé,
szerdára elveszítelek.
A halál rám adja nászruháját,
csöndbe öltöztet, nem rám szabták.

A fájdalomnak nincsenek tájai.
Te jó szobrász vagy.
Hétfő szajhaság, kedden vagy másé,
szerdára elveszítelek.
A halál rám adja nászruháját,
csöndbe öltöztet, nem rám szabták.
Csontig vetkőzöm, vacogok,
mint a csempepadlón, háttal
míg te a forró vizet szeretgetted.
Csütörtökön retusállak, mindig szebb leszel.
Öklendezem.
Elég volt.
Én csak bele akarok fagyni minden első
hóba, szerelembe, sikításba.
Elég volt.
Megtagadok minden szeretetet,
nem szeretek és ne szeressenek.
Péntekre az utolsó rúzsfolt is lekopik
az ágyról.
A hétvégét berakták a lelkiismeret leltárába.
Most már mindig névtelen maradok.