Schopenhauer

Schopenhauer az elsőrendű gondolkodók között az első, aki a nyugati ész egyházából kilépett. Marx és az ifjú hegeliánusok mellett ő volt az a filozófus, aki a leggyökeresebb módon hajtotta végre a XIX. századi gondolkodás forradalmi szétzúzását. Nála kezdődik a jó alap hosszú haláltusája. Határozottan intett búcsút a görög és a zsidó-keresztény teológiának. A legfontosabb nála már nem egy isteni, értelmes-igazságos szellemi lény jelenvalósága. Akaratról szóló tanával a világ alapjának elmélete a jámbor racionalizmusról, amely Platón idejétől kezdve érvényben volt, áttér az aracionalitás [sic!] iszonyattal és csodálkozással megélt elismerésére.

Schopenhauer az elsőrendű gondolkodók között az első, aki a nyugati ész egyházából kilépett. Marx és az ifjú hegeliánusok mellett ő volt az a filozófus, aki a leggyökeresebb módon hajtotta végre a XIX. századi gondolkodás forradalmi szétzúzását. Nála kezdődik a jó alap hosszú haláltusája. Határozottan intett búcsút a görög és a zsidó-keresztény teológiának. A legfontosabb nála már nem egy isteni, értelmes-igazságos szellemi lény jelenvalósága. Akaratról szóló tanával a világ alapjának elmélete a jámbor racionalizmusról, amely Platón idejétől kezdve érvényben volt, áttér az aracionalitás [sic!] iszonyattal és csodálkozással megélt elismerésére. Schopenhauer elsősorban a lét aracionális energia- és ösztöntermészetét iktatja törvénybe. Ennyiben ő az egyik atyja a pszichoanalitikus évszázadnak. Bizonyulhatna akár egy káosz- és rendszerelméleti korszak védelmezőjének és rokonának is. Legfontosabb szellemtörténeti hatása abban rejlik, hogy a legnagyobb tisztelettel szélesre tárta Európa ajtaját az ázsiai bölcsességtanok, mindenekelőtt a buddhizmus előtt. Lehet, hogy az akarat rezignációjáról szóló tétele az emberiség élni vágyása javára ma még idegenebbül cseng a fülben, mint kortársainak, a progresszív pozitivistáknak és az emberiségben hívő világforradalmároknak. Ám még ma is arra emlékeztet, hogy a zabolátlanul szabadjára engedett élni vágyás problémái nem oldhatók meg e vágy további fokozásával. Schopenhauertől származhat a következő mondat: csak a kétségbeesés menthet meg minket. Persze ő nem kétségbeesésről, hanem lemondásról beszélt. A lemondás a világ legnehezebb szava a modernek szempontjából. Schopenhauer igyekezett túlkiabálni a tengerzúgást. Őutána az etikai kérdések még radikálisabban nyitottak, mint valaha.

Romhányi Török Gábor fordítása

Forrás: Peter Sloterdijk: Philosophische Temperamente. Von Platon bis Foucault, Diederichs, 2009, 94–95.