Tatár Sándor: Szabadalmaztatott ősz

Ez a könyv (így és most) nem jöhetett volna létre a svájci Kulturstiftung Landis & Gyr (Zug) ösztöndíja nélkül. Köszönet érte. T. S.

Mondják, illetve mondhatjuk Søren Kierkegaard nyomán, , hogy a gondolkodva író ember (íróember) útja a bonyolulttól vezet az egyszerűig. Nos, Tatár Sándor következetesen járja (végig) ezt az utat. Új könyve címéből még azt is sejdíthetné, vágyíthatná az olvasó, hogy itt most afféle őszi merengésekkel, a hatvanas éveit taposó költő posztmodern (vagy poszt-posztmodern, netán poszt-poszt-poszt…) őszikéivel találkozhatna — ha (első kötetének címével szólva) végtelenül egyszerű lenne minden. De nem az. Merthogy ezek a versek nemcsak a bágyadt-bágyasztó őszi napról, az ősz által hozott smaragd- és jáspisfényű gyümölcsökről szólnak. Hanem… Noha persze itt, Tatár Szabadalmaztatott ősz című kötetében is csak az történik, ami szokott történni a költészetben, többek között „Bevonja az ősz a fák lejárt érvényességű leveleit” — miközben azért a „nyár bemondatozása” is zajlik rendesen…

De hadd ajánljam az olvasónak Tatár tavaszias játékossággal „bemondatozott” őszikéit egy hagyományosabb költői képpel, egy nem éppen hagyományosan költői címet — Vereség?? Csalképzet az! — viselő versből: „Az ősz lomhán, de méltósággal szárnyal, / a magas eget csupasz fái tartják / Úgy száll perbe, hogy nem perel az elmúlással / Nem fehér zászlót tűz ki; csupa tarkát”. Bevallom, először — nyilván az erősnek mondható „nem” és „fehér” szavak szomszédságában — „csupán”-nak olvastam a „csupá”-t.

De lehet, hogy csupán azt súgta a fülem a lelkemnek, hogy csupa meglepetést („csupa tarka” -ságokat, sőt -ségeket) kínál ez a költészet, ez a kötet.

Bazsányi Sándor

Tatár Sándor

(Budapest, 1962) Hat magyar, egy kétnyelvű (magyar-német) verseskötet, valamint egy versválogatás bolgár fordításban. Számos versfordítás a www.lyrikline.org webportálon. József Attila-díj (2010), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2012). Németből klasszikus és kortárs szerzők fordításai; főként széppróza. Legutóbbi kötete: nincs másik mese (válogatott és új versek; 2025).

MŰÚT-KÖNYVEK 057

Sorozatszerkesztő: Jenei László

Szerkesztette: Kőrizs Imre

Megjelenteti

a Műút folyóirat szerkesztősége

www.muut.hu

www.facebook.com/muutfolyoirat

Kiadja a Szépmesterségek Alapítvány Miskolcon

Felelős kiadó: Kishonthy Zsolt

Tördelés, nyomdai előkészítés: Nagy-Balogh Györgyi

A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.