Utolsó táviratok
Kiraalynoet megoelni nem kell
feelnetek joo lesz
Holnap eerkezem stop valaki vaarjon
Beaallt a koezoes nemzeti cooresz
Maatyaas igazsaaga elszaallt a varjuun
Vaalaszthatunk megint a Duna jegeen
Orbaan napi fagyban ki a legeeny
a gaaton
Látlelet
Feltört utcánkba markolókanál mar,
kapar és fogyaszt, s akár egy utcabálra,
puha föld konfettijével szórták be az utat,
a forgalom kitér, más utakat kutat.
A fákról levagdosták előbb a gallyat,
s az most levélcsomókban lent leng az aljban,
poros eső lazul, el-elmállnak a cseppek,
egy vizsla nem lel bokrot, futkos, rebben
füle, bőre, s az ember is szokatlan
lépésben pásztáz a felbontott tavaszban.
Egy kék teremben ülnek butuska arccal
a gimnazisták, tanáruk mérget vagdal,
s ökörmód nézik azt, aki beszél.
Surrog a felvevőgép, deszka tekintetekhez ér.
