Sakktábla-moralitás. Két véglet:
a következő lépés nem lehet grafitszürke.
A lehetőségek közötti hézagban elbújni és ábrándozni,
előre gyászolni a steril gyógyszerreklám-boldogságot,
ami biztos, csak a másik úton ért volna utol.
Kinyújtott nyelvre ostyát helyez,
tükrözött óvatossággal félrenyeli az imát.
Köpésreflex ingerli a torkot, de nem szabad engedni,
bástyaként kell tűrni, muszáj megfulladni a hitben.
Matt. Minden halál köré piros masnit kötni. Magasztos
képzetekkel takargatni az emészthetetlen búcsúkat, hogy
a végén mindenki azt mondhassa a rendszertelen káoszra:
Ez így volt megírva.
Ez így volt megírva?
Hipotézis harmonizáló árnyékvetésekről
Objektum és árnyék kapcsolata
egyenletekkel meghatározható.
Tengely, szög és vetület.
Ember. Szög. Feszület.
Csak a kettő közé befurakodott
dimenzióval nem tudunk mit kezdeni.
Ingerszegény tér. Sok a tűhegynyi lyuk,
beszüremkedik a hübrisz.
Nyitott koporsós temetésen
holtakat bámulunk, itt ér kihűlt
lehetőségekben gyönyörködni
megrökönyödni;
önmegvalósításban kergetőzünk,
muszáj azonosulni egy húscafattal.
Ellopott képmás:
sosem teljes a fúzió, de így is
ő viseli a hasonlatosságunkat;
jóval tovább, mint mi.