Ne súgjon semmit a miskolci ősz!
Már megint rájött a bolondóra.
Hallottad?
Ezt ne.
Hagyj még hintázni a nyögő lombok alatt,
Ne válts még semmit valóra.
Sétálni lassan a Szinva felé,
szép lassan, észrevétlen.
Nézni, hogy milyen játékosak
ezek a felhők,
egyre csak nézni, kéz a kézben.
Hogy lesz a babából fiú,
fiúból férfi, hogy nő ki a fű utána.
Láthatatlanná tevő mackófelsőben,
terepszín és csillagos sorssal.
Az ősz ne találjon ránk ma.