HÁROM GÉSA EGY RÉGI PORCELÁNON
Egy gésa teát kínál mindhalálig,
lábát rejtve a másik ül s figyel.
A harmadik csak áll és nem teázik:
itt megegyezés történt, ő a jel.
A narancsszínű pagoda falának
nekilódul majd a cselekedet.
A csésze törhet, aki ül, felállhat —
de ő, ki jel volt, semmit sem tehet.
Körötte vízpart, lampion, faágak
(fulladás-, égés-, akasztásveszély);
a tárgyakból az alkalom kiárad,
a többieket elszívja az éj,
csak ő van itt. Mert őrzi az ecset.
Mert egyszer fontos volt valakinek.
HANGSÚLYELTOLÓDÁS
Mert egyszer fontos volt valakinek,
csak ő van itt. Mert őrzi az ecset.
A többieket elszívta az éj,
a tárgyakból az alkalom kiárad:
fulladás-, égés-, akasztásveszély
(körötte vízpart, lampion, faágak),
de ő, ki jel volt, semmit sem tehet?
A csésze törhet, aki ül, felállhat;
nekilódul majd a cselekedet
a naracsszínű pagoda falának
— itt megegyezés történt, ő a jel —
a harmadik csak áll és nem teázik,
lábát rejtve a másik ül s figyel:
egy gésa teát kínál, mindhalálig.
(Gergely Ágnes: Két szonett)