A kislány átmegy a sötét szobán. Ott a hölgy. Ott a világosság. Ott nincs ablak, nincs a külvilágra nyíló rés, a folyosó végén, a bejáratnál, innen jönnek majd. Falba csavart csupasz villanykörte világítja meg a háborút. A hölgy azért van ott, hogy vigyázzon a gyermek életére. A kötést a térdére tette. Már nem hallani semmit, csak a távolból az egymásra következő ágyúlövéseket. A kislány a hölgy lábához ül, és így szól: „A macska megölte a pillangót.”
(Marguerite Duras: Aurélia Paris. in: Marguerite Duras: Fájdalom. Fordította: Forgách András, Jelenkor Kiadó, 2019)