hát mit ne mondjak

1
a minap vujity tvrtkóval reggeliztem
hát mit ne mondjak
nem volt valami kellemes

végigbüfögte az egészet
majd valami mondvacsinált ürüggyel távozott
miközben én még javában ettem

nem reggelizek vele többet
az egyszer biztos

2
korábbi elhatározásom ellenére
tegnap ismét vujity tvrtkóval reggeliztem
gondoltam teszek vele még egy próbát
ahogy mondani szokás

nem érte meg

azt mondta a múlt héten olvasott egy haikut
ami tetszene nekem
de nem tudta felidézni
csak hebegett-habogott valami tavirózsáról
miközben a szája szélén csorgott le
a juharszirup

soha többet
mondtam magamban

3
esküszöm hogy nem én akartam
de odaült — kérdés nélkül — és már kanalazta is
az ananászos joghurtját

küldtem volna el?
nem az én stílusom
bocsánat

gondoltam még bűnbánatot is tanúsít majd talán
utóbb közösen elköltött reggeliink fölött

hát ha szerinte az a bűnbánat
hogy zörög, pukizik és a halántékát kapargatja
akkor egy dologra fény derült ezen a reggelen

hogy nagyon más elképzeléseink vannak
a bűnbánat fogalmáról
vujitynak és nekem

(Fekete Ádám: Reggelik Vujity Tvrtkóval (életrajz) – részlet, in: Fekete Ádám: Fanyar nappalok a tokhal-tapétás szobában, Magvető Kiadó, Budapest, 2018., 52-53.o.)

Fekete Ádám (Fotó/Forrás: Nagy Gergő) – fidelio.hu