Utálom újgazdag-szeszélyed:
előbb feldúlod kúriám,
aztán beléptidíjam kéred
s mint közönségre számítsz rám.
Sarkom kopog a fényes lakkon,
hol kobzás, rombolás előtt
nagyanyám mindennap aranylott,
mosakodott és vetkőzött.
Ne mutogasd nekem a múltat,
a restaurált hencserek
a te célodhoz alakultak,
már rájuk ülni sem lehet.
Átlátok, mint a szitán rajtad:
elképzelt demokráciád,
hogy fürgén a zsebemben kajtatsz,
és pénzed majd vigyáz reád.
Beléptidíjat szednek tőlünk,
kik tudjuk mi volt Betlehem,
s viseljük, hogy éppen belőlünk
épült e legcifrább jelen.
/2000/
(Lászlóffy Aladár: Múzeum. in: Édes hazám, Magvető, 2012, 100.o.)
A kép forrása az olvasoterem.com.