ujjaim közti bőrlebenyben

Kovács Hanga: ujjaim közti bőrlebenyben

amikor félek a haláltól, elképzelem, hogy te vagy.
esténként versenyzünk,
melyikünk látott nagyobb élőlényt elpusztulni.

nézem a kezed. farkas alakú árnyékot vet.
még sosem voltam szemtanúja ekkora állat halálának.
a szőrszálait dobozba gyűjtöm.

csap alá bújt gyerekek vagyunk,
a kerámiára tapadt tincseinket a farkasszőr mellé tesszük,
mintha szerencsét hozna.

nézem a kezem. az ujjaim közti bőrlebenyben démonok vannak,
nem fogod meg sosem.
középen van a szíved, azért dobog rosszul.

kinek leszünk mi a legnagyobb elpusztult élőlények?

 

A mű(vek) a szerző felolvasásában (az írott változatban lehetnek eltérések, ezek az utómunka során keletkeztek):

ujjaim közti bőrlebenyben