párválasztás
fent a hegyekben a tél átlátszó
olyan kemény hogy formára karcolja
az emberi bőrt tarajos pikkelyeket
vág az utak hullámaiból
a holló szárnyfesztávolsága
megfelel egy kisiskolás fiú magasságának
amikor erre rájön nem bír
menni tovább a téli eget
heves táncot járó hollók uralják
karomba fognák a gyerekfejet
a fiú gerince kirajzolódik a kabát
alatt tarajos pikkelyeket vág
a bőr hullámaiból
hollók párzanak kergetik egymást
olajos szemükben gyűrű ki tudnák
kaparni az ékszert a gyomorból
a gyerek áll nem lehet menni el
mert maga is talán csak súlyában
több mint a madár eszében nem
senki se tudja meddig élnek
az asszonyok úgy tartják ezer évig is
meghajolnak alattuk a csupasz ágak
a holló nem hagyja el akit egyszer
kiválasztott ez igaz lehet a kisfiúkra is
a hollók nem látják őt mégse mozdul
félelmében csak egyre kisebbre rántja
magát meghajolnak a térdek kezeit
a füle köré fonja ne hallja
hogyan választ a holló ki
és amíg ott kuporog tarajos gerince
mint a csipke
a kemény téli ég szeleket küld
sodorja arrébb a hollókat
de a holló nem hagyja el
amit kiválasztott csak a kisfiú
görög mint ördögszekér
beleforog az aljnövények közé
fekete sárrá bomlik
és a hollók szárnya páros
ritmusokat ver
a futó
a lábfejben keskenyek a csontok
összekapaszkodó ruganyos ágak
ha jó szögben indul egy tű
átfut rajta csendesen
kavics némi piszok és a
boltozat beszakad meghasadnak
mind a hajlékony csontocskák
csak az öregujj marad
talpélen lépve futni nem lehet
emelkedőn kell megtanulni
egyenletesen lábujjhegyen fel
olyankor záródik be az ember igazán
a saját fülébe
a hegyekre nem vezet út csak
ezeréves vadcsapás nem igaz hogy az állat
nem választja ugyanazt az utat
sötétedés után előzúdulnak a susnyásból
a vaddisznók van hogy egy tüzes
kocát hagynak a csapáson
körötte csípős emberszag
a vad tömeg ráfekszik felsérti a rózsaszín
bőrt és a házidisznó ezután
mindig kitör a karámból hiába
választ egyre drágább fát a gazda
keresi azt az egy susnyást
mellettük kell elfutni lábujjhegyen
úgy hasítva saját helyet a térben
hogy ne tűnjön mozgásnak
mert odafent van egy ház
tele fénnyel és a vaddisznó hangosan
szeret orrán zubog a forró levegő
és ilyenkor roppan meg
a keskeny boltozat a vaddisznó
veszélyes állat csak a fül az
ami segíthet elzárni
hogy csak az egyenletes rohanás
legyen semmi más
az öregujj majd megtart