Válaszok

Seres László írása a képeiről a legutóbbi Műútból

Képeim kiindulópontja én vagyok azon az úton, mely a non ego felé vezet. Értelmezés: a non ego szubsztancia, a non ego szabadság, önmaga a szabadság, a non egónak nincs célja, ellentétben az ego szabadságtudatával, a non ego a szellem, a gondolat segítségével tárgyiasulhat, a non ego tárgyiasulása a művészet.

A művészetnek nincs célja, nincs tartalma, nincs mondanivalója, egy képnek azonban lehet, de ez nem lényeges.

A művészet létező, jelen van. Ez ad lehetőséget a befogadására.

Az alkotási folyamat elején az út ki van jelölve, de a mű megvalósulása a valóság függvénye.
Az alkotásnak két fontos momentuma: az elhatározás és az első ecsetvonás, mellyel kezdődik a megvalósulás.

Az alkotás szellemi tevékenység, akkor sikeres, ha zavartalan folyamatban valósul meg. Az a fontos, hogy az alkotás folyamán a képpel való kontaktus folyamatos legyen. Ha ez megszakad csinálmány születik.

Az alkotás legfontosabb mozzanata önmaga az alkotás, maga a folyamat. Az elképzelésnek kicsi a jelentősége, a gondolat szerepe alárendelődik. Minden újabb ecsetvonást, az azt megelőző ecsetvonás határoz meg.

Minden anyag vagy eszköz felhasználható a mű létrehozásában. Természetesen az jó, ha a festőnek tapasztalata van ezekben, de az új anyagok vagy eszközök néha jobban inspirálók, mert ekkor a koncentrációnak erősebbnek kell lennie. Minden megengedett, ami pozitívan vesz részt az alkotás folyamatában.

Fontos, hogy a munkafolyamat a képen megjelenjen — ez teszi hitelessé.

Egyszerűek a dolgok, csak a kurátorok teszik bonyolulttá.