Pohár

Mrs. Doubtfire
hazajött, és én zokogni
kezdtem. Nem tudom, talán
ilyenkor érik el a bűnök
a pohár szélét. Meg hogy
influenzás vagyok, biztos
az is számít.
Különben nem
vagyok nagy filmes, ezt
is összevissza néztem, az
évek során láttam belőle
mindent, de soha nem
elejétől a végéig. Mint az
életem, valahogy úgy. Ha
végig nézném, tán meglepődnék, hogy
ez mind én voltam egykor, és
vagyok folyamatosan, ha egyszer
zokogni kezdek, mikor ez
a szerencsétlen képű Robin
Williams megjelenik az
ajtóban, és a kislány
hozzá szalad: „Daddy!”
Valamit ő is
elrontott, és megjavult. Talán
reménykedem még.

 

(Demény Péter: Pohár, Műút)