I. A vacsora
Gyűlöletével szemben csak jól vasalt ingem van,
és a morzsákat lesöprő mozdulat a mellényemen.
Minden, ami van, kiegészítésre szorul.
Továbbra sem hallgat szavaimra.
A falak összenyomnak vele egyetlen tányérra,
ahol az utolsó menedék kilétem tagadása,
minden eszközzel.
II. A szemgolyó helyzete a gödörben, harmincéves adultban
A nő az asztalnál ül, egy pohár borral a kezében.
Az ollóval először az alsó szemhéját metszem át.
Készségesen úgy tartja fejét, hogy könnyebbé váljon a művelet.
A golyót finoman veszem ki helyéről.
Megmaradt szemével engem néz.
Szégyenlősen takarja el a tátongó, piros üreget.
III. Az égő ház
A konyhában térdelnek azok, akik a küzdelmet feladták.
Mások a hálószobában keresgélnek valamit.
A gyerekek a nappaliban várnak. Némelyik eltűnik örökre.
A segélyhívásokra lágy zene szól a telefonban.
A férfi az autóban ül, míg a nő kiássa halottait a földből,
hogy a megpróbáltatás idején vele legyenek.
A történtekből még megérthető valami, de a köztes személy, kire támaszkodhatok,
csak egy részét látja az egésznek.