A legszebb álom közepén szólalt meg a telefon, jófajta füstös scotchcsal álmodtam, egy nevető, zöld szemű szőkeség pedig éppen kicsusszant valami kényelmes ruhából. A kezelőnő azt kérdezte, hogy én vagyok-e Philip Marlowe, mire minden meggyőződésem ellenére azt válaszoltam: — Bűnös vagyok. — Aztán megkérdezett, hogy fogadok-e egy „R” beszélgetést Santa Rosából?
(Joyce Harrington: Baby Grace megmentése. 1938)