CV
Kergettem egy pocsolyát,
mire utolértem, mindig kiszáradt,
és egy másik horpadásban
keletkezett újra.
Én fáradtam el előbb.
Így jártam egy tömeggel is,
mire odaértem, mindig feloszlott,
és összegyűlt egy távolabbi téren,
vagy valakinek az emlékezetében.
Táncolt vagy tüntetett.
Most magamat kergetem: egy tisztáson
fekszem mozdulatlanul, és várok,
amíg előmerészkedik a fák közül, vagy
a fejemből, vagy leszárnyal az égből,
és idegesen ide-oda kapkodva a fejét
legelészni kezd.
Taxiban
egy röhécselő tegnappal,
egy félig alvó holnappal
és egy beszédkényszeres mával.
Én szállok ki először,
valaki vegye el a pénzt.
A legalsó sor
Kukák a pokol kapuja mellett.
Kérdés
Milyen volt az eredeti ég?