„Az ember által alkotott hagyományt szüntelenül újra kell értékelni, ragaszkodni kell hozzá, vagy feladni, de alapvető, közös szükségletek alapján, nem pedig olyan téveszmékre támaszkodva, amelyek csak arra alkalmasak, hogy palástolják a társadalmi felelősség kérdését. Értelmi képességeink, szenvedélyeink és energiáink összpontosításával visszanyerhetjük a feledésbe merült alapelemeket. Nemzedékünk nem térhet ki a feladat elől, hogy újra megvizsgálja az egészséges élet elemeit, mert csak ezeknek a mértékként való használatával tisztázhatjuk a viszonyunkat, amelyek között élünk.”
(Moholy-Nagy László: Látás mozgásban)
A mai pazarló tárgyi kultúránkból fakadó problémára adható válaszok, melyek az alapanyagok felelős felhasználására hívják fel a figyelmet, párhuzamba állíthatók a Bauhaus iskolában megfogalmazott szemléletekkel. Moholy-Nagy László és Josef Albers különös hangsúlyt fektettek az alapanyagok mélyreható vizsgálatára, a kísérletezés során elsajátítható anyagismeret megszerzésére, valamint az alapanyag megfelelő funkciójának megtalálására.[1] Újszerű alapanyag megközelítés jelenik meg a kortárs design területein is, radikális alapanyag megközelítési kísérletekben és tanulmányokban. Az új nyersanyagok felkutatása és az eddigiekről alkotott elképzeléseink felülírása ki nem használt lehetőség a design területén.
Az ipari maradékok másodlagos életének kutatása során az alapanyaghoz való viszonyunk elfogulatlansága, prekoncepció nélkülisége mutatkozik elérendő célnak; az alapanyagok megfelelő funkciójának felkutatása pedig maga a tervezési feladat. Ehhez elengedhetetlen az anyag megdolgozásával töltött idő, amely képes annak új karakterét és tulajdonságait megmutatni, ezáltal a felhasználási területek lehetőségeit is bővíteni tudja.
A témában végzett kutatásom és munkáim során konkrét célként tűztem ki egy hazai alapanyagot előállító gyár ipari maradékának jelenlétére adható releváns válasz lehetőségeinek feltárását. 2015-ben kerestem fel a Kőszegen található nemezgyárat[2], ahol a gyártás során lehulló anyagszélek jelenléte okozta a legnagyobb hulladék felhasználási problémát. Ennek elszállíttatása igen költséges, lebomlása lassú. A valódi kérdés, azt gondolom, sokkal inkább abban rejlik, hogy egy kiváló minőségű alapanyagnak miért az eltűntetésébe fektetünk energiát, mikor a problémát pusztán az okozza, hogy az eredetileg kitalált funkciót nem tudja betölteni. Miért ne keresnénk inkább új funkciót, vagy helyeznénk más kontextusba?
Első kísérleteim során, olyan megoldásokat kutattam az ipari maradékok feldolgozására, ahol a megmunkálással és az alapanyag újrastrukturálásával már meglévő kedvező tulajdonságai megmaradnak és újabbakkal egészülhetnek ki, ezáltal felhasználási területei is bővülhetnek. A lehulló oldalszélekre tervezett szalagmintám összefűzésével méhsejtes struktúra alakul ki az addig sík felületből. A gyapjú nemez eddig ismert jó tulajdonságai, a hang és hőszigetelő lehetőségei, az eddig ki nem használt ipari maradékokban még kedvezőbb értékeket mutatnak, így ismét értékes alapanyagként tekinthetünk rá.
LAMBSKIN ABC munkámban nem csak további formai kísérleteket, hanem a téma iránti felkelthető érzékenység lehetőségeit is vizsgáltam. A sorozat paneljeihez három mintavariációs szalagmintát terveztem, amiket azonos darabszámban dolgoztam fel a fűzött, plasztikus felületekben. A mintaszalagokból kihulló kisebb elemeket a három variációnak megfelelően (háromszög, trapéz és félkör darabjait) használtam fel maradéktalanul a fűzött felületeket kiegészítő strukturált felületek szövése során.
Az A, B és C elemekből készült szövetek felületén a kis geometrikus darabok mindhárom esetben indirekt módon betűt formálnak magukból. A szövet lánc és vetülés szálaiban megjelenő rozsda színek a betű alapvető karakterének legjellemzőbb irányát kívánják megerősíteni.[3]
A hat darab 30×40 centiméteres fűzött és szövött panel elkészítése során készült fotók a munkafázisok, eszközök és gépek bemutatásával a befogadó szakmáról alkotott képe is árnyalódhat, valamint az anyagszerűség ábrázolásával az alapanyagokról alkotott nagyvonalú elképzelései is finomodhatnak. Az ehhez választott fotós és filmes eszközök maguk is időt és elmélyedést igényelnek, ezzel is kontrasztban állnak a tömegtermelés magától érthetőségével. A folyamat egészének dokumentálásához Super8-as kamerát használtunk, az analóg mozgókép makro felvételei segítségével az alapanyag szinte tapintható közelségben jelenik meg. A felvételek középpontjában az ipari nemez és az azt megmunkáló emberi kéz áll. A munka során rögzített zörejekből összeállított atmoszféra szintén az ipari nemezt és az eszközt használó embert tartja a fókuszban.
Moholy-Nagy László hitt abban, hogy a tárgyformálás révén hatással lehet a társadalomra, és hogy a modern technika összhangba hozható a művészettel és ilyen formán a gazdasággal is.
A nyersanyag-felhasználásunkról szóló kérdésekben az állandó növekedés eszméje magában hordozza azt a veszély forrást, hogy a profitorientáltság motivációja mentén a nem mérhető értékek elvesznek.[4] A korlátlan növekedés eszméje gazdaságilag azoknak kedvez, akik a munka érték teremtő szemléletét figyelmen kívül hagyják.[5]
Az általam választott fejlesztési irány az anyag megmunkálásában rejlő értékekre fókuszál, ahol elengedhetetlen az alapanyagra fordított idő és figyelem, valamint összetettebb megoldásokat kínál.
[1] Vö.: Magdalena DROSTE Bauhaus 1919-1933, Vince Kiadó, Budapest, 2003. 141.o
[2] Multifelt Factory http://www.multifelt.com/
[3] V.ö.: Magdalena DROSTE Bauhaus 1919-1933, Vince Kiadó, Budapest, 2003. 109.o
[4] V.ö.: Ferenc Pápa: Laudato Si’ kezdetű Enciklikája közös otthonunk gondozásáról, Szent István Társulat, Budapest, 2015. 64.o
[5] V.ö.: Ernst SCHUMACHER: Small is Beautiful. https://www.academia.edu/731030/A_kicsi_sz%C3%A9p_Hungarian_translation_of_Ernst_Schumachers_Small_is_Beautiful (2018.01.15)
IRODALOMJEGYZÉK:
DROSTE Magdalena: Bauhaus 1919-1933, Vince Kiadó, Budapest, 2003.
FERENC PÁPA: Laudato Si’ kezdetű Enciklikája közös otthonunk gondozásáról, Szent István Társulat, Budapest, 2015.
MOHOLY-NAGY László: Festészet Fényképészt Film, Corvina kiadó, Budapest, 1978.
KUSLITS Béla: Teremtésvédelem, Katolikus társadalmi tanítás, Faludi Ferenc Akadémia, Budapest, 2017.
SCHUMACHER Ernst: Small is Beautiful.
https://www.academia.edu/731030/A_kicsi_sz%C3%A9p_Hungarian_translation_of_Ernst_Schumachers_Small_is_Beautiful (2018.01.20)