reggel mikor kinéztem s láttam hó esett
megértettem hajnali ébredésemet
hogy sajgok és fáj minden tagom
a láda bal sarkában a gyógyszerek
villanyt se kapcsolok meglelem vakon
a víz bekészítve mindig
hat óra múlt
enyhül a fájdalom
***
zuhany után kenem a ló-balzsamot
meg mindenféle frinc-franc kencét
valahogy ki kell bírnom
eljátszom mintha lennék
***
ilyen időben nem mozdulhatok ki
ráér holnap a laborlelet
cétére hétfőn megyek
két könyvet is fel kell adnom
népszerű lettem távoli rokonoknál
mit tagadjam jól esett
hogy hallották ettől meg attól
s ha mondanék valamit magamról
így telik a délelőtt
***
azért vannak szép dolgok is egy februárban
— hosszú életbe sok minden befér —
ötven éve
rajtam béleletlen raglánkabát van
megyek hajnalok hajnalán
a vérmezőt gyakja a tél
még nincs balázs de van balázs-nap
s apu ezerkilencszázkilencben földet ér
na és a most az épp jelen
rákoskeresztúr szökőkút
múlt pénteken
***
két hét és beér március
lebegek föld és ég között
bújnak ibolyák nárciszok
s alig számít hogy vért köpök
***
ha menni tudnék járnám az erdőt
nézném
készülődnek ünnepre a fák
itt-ott fehérlik némi tél
avarból köszön a hóvirág
ledér táncot jár a szél
***
így éldegélek itt a mában
fabrikálom a verseket
gardróbban vállfán pihen a szárnyam
s szép csöndben minden elpereg