Lettek enyémek

Mióta apám elhagyta, anyám fotózni kezdett. Esténként kijár a Nemzeti Színházhoz és képeket csinál a homlokzatról. Kedvenc beállítása a mesterséges tavon tükröződő épület. Legutoljára beszerzett egy állványt. Szeretne például a csillagok útjáról egy egész éjszakás felvételt. Ehhez az kell, hogy tiszta idő legyen a szabadnapja előtti éjjelen. A beosztását nem tudja előre, csak a hét végén kapja meg a rákövetkező hetit. Azon gondolkodik, hogy lehetne valahogy magához rögzíteni a gépet, hogy ha elalszik, nehogy ellopják a gépet. Meg is kérdezte egy fotós fórumon, de még nem válaszolt senki. Olyan képeket szeretne csinálni, mint a számítógép belejelentkezési képernyői. Az egyikről megkérdezett, szerintem hol készülhetett. Keskeny folyó kanyarodik egy völgyben, a parton férfi fut egy sétányon, babakocsit tolnak. Nem árultam el, hogy megkapná a választ a jobb alsó sarokban lévő gombra kattintva.
Születésnapomon apám koncertre vitt egy külvárosi ipari csarnokba. Sokáig mentünk villamossal. Apám minden megállónál bosszankodott, hogy még mindig nincs ülőhely. Kezem fémes ízű lehetett a kapaszkodótól. Évek óta magasabb vagyok nála, de csak most figyeltem fel arra, hogy így már más szögből látom nyakán a kötött, kidomborodó csuklyásizmot. Kockás ingjét nadrágjába tűrte, széles gallérja lelapult. Szandálja új, gördülős talpú, ami jót tesz a hátfájásának. Meglátom majd én is, ha ülőmunkát végzek, ez társadalmi szintű probléma. A szandál domború talpa billeg, arra készteti az embert, hogy egyensúlyozzon, dolgoztatja a vázizomzatot, javítja a tartást. Sokat álltunk egy kereszteződésben. Apám egyszerre észrevette a csöndet és fokozatosan halkítani kezdte a hangját, ami még így is jól hallatszott az egész villamoson. Más nem beszélt. Lefojtott hangja csak még jobban vonzotta a többi utas figyelmét. A kereszteződésben a kerekek hangosan csiszatoltak a kanyarodó síneken. Apám izzadt, szakállából kiállt egy-egy szőrszál. Raktárak között sétáltunk be, aztán egy betonrámpán fel a csarnok bejáratához. Apám tanszéki kollégái dohányoztak egy körben, harmadszor is bemutatott nekik. Apám szerint engem is érdekel a történelem. Ő nem presszionált soha. A rámpa korlátja két oldalt római egyes keresztmetszetű vasgerendához volt rögzítve. Apám fújtatva sajtos pogácsát evett. Mint mindig, diktafonra vette a koncertet.
Anyám, ez a negyvenöt éves, alakját megőrzött nő németül viszonylag folyékonyan beszél. A nyelvtudáson kívül a keletnémet időkből megmaradt Georg, akivel mostanában újra megélénkült a viszony. Georg anyám néhány közelmúltban feltöltött képéből gyanította, hogy anyám megint elérhető. Múltkori látogatásakor hozott magával egy nagy kupac német National Geographicot, hogy anyám ihletet meríthessen belőlük a fotózáshoz. Anyám szabad hétvégéjére jött, lementek a Balatonra. Visszafele Georg nem talált közeli parkolóhelyet. Láttam őket hazafele, a járdán parkoló autók miatt nem fértek el egymás mellett. Anyám csattogott elöl strandpapucsban, hóna alatt felterkert gyékény. Fürdőruhája vállpántja kilátszott a ruhája alól. Kinek mondtad ezt, kérdezte nagyon hangosan. Amikor megunta, hogy hangosan beszéljen, hátrafele fordulva mondta egy darabig. Wem hast du das gesagt. A következő sarkon az éjjelnappaliba menekültem előlük. Anyámnak eszébe jutott, hogy vegyenek valamit vacsorára. Arra gondolt, hogy nincs otthon semmi, és én biztos nem vásároltam. A boltban már nem tudtam tovább bujkálni. A bejárat kiszögellése felett kartondobozkban csipszek felhalmozva, szavatossági idő szerint sorba rendezve. Nem beszéltek ők sem.
Georg letöltött anyámnak egy képszerkesztő programot. Anyámnak most sok időt kell a program tanulásával töltenie, nehezen jutok a géphez. Neki fontosabb ott lenni, én csak elütöm az időt, és egyébként is, a gépezés elvonja a figyelmet a tanulástól. Georg szerint a fotózásból meg lehetne élni. Ehhez viszont meg kell tanulni az utómunkálatokat. Így lehet előhozni a színeknek az igazi gazdagságát, telítettségét, a kontrasztokat. Anyám olvasott egy francia középiskolai tanárról, aki negyven felett fogott először fényképezőgépet a kezében, és most négy kontinensen csinál sorozatot az emberek vízhez való viszonyáról. A képszerkesztő ingyenes próbaidőszaka egy hónap után lejárt. Georg majd körbenéz, hogy tud-e másikat ajánlani.
Nagynéném a válás óta színes stresszoldó gumikarkötőket ajándékoz anyámnak. Születésnapjára achát-hegyikristály-rózsakvarc nyakláncot hozott. Az achát hatása védő, nyugtató, szerencsét hoz és az agyi funkciókat is serkenti. A hegyikristály rezgései a méregtelenítést és az anyagcserét segítik. A rózsakvarc pedig a vese, szív, mellékvese működését javítja. Anyám sosem panaszkodik nagynénémnek, neki sokkal nehezebb. Iszik a férje. Nagynéném a tejüzem mellett három éve tisztálkodó szerekkel, takarítószerekkel, praktikus műanyag dobozokkal és többfunkciós konyhai eszközökkel kereskedik. Egyszer anyámat is megpróbálta beszervezni, aki meg is rendelte az első adagot kedvezményes áron, de lényegében semmit nem adott el belőle. A mosogatószerből még mindig van fél karton. Nagynéném havonta egyszer, szombatonként képzésre jár. Előre telefonál a vezetékesen, csúcsidő után. A képzéseken sok a pozitív ember. Azt nézik, amit tud, nem úgy, mint a tejüzemben. A rutinos termékforgalmazók megosztják a tapasztalataikat a kezdőkkel. Múlt hónapban például Andrea tartott előadást, aki elérte a gyémántfokozatot. Andrea szerint nagyon fontosak a pozitív gondolatok, mert a gondolatok hatással vannak a valóságra. Sajnos most visszaesett a termékforgalmazók száma, mert az emberek kevésbé hisznek abban, hogy változtathatnak a sorsukon. Nagybátyám sem hisz benne például. Amíg nagynéném képzésen van, nagybátyám legtöbbször hazamegy az anyjához. Részegen nagybátyám sokszor beszél első barátnőjéről, Zsaniról. Két fényképet őriz róla. Az egyiken motoron ülnek, meglepően távolról fényképezve. A másikon Zsani mosolyog bő pulcsiban, mögötte ritkás erdősáv. Nagybátyám arra kér, az igaz szerelmet ne engedjem el soha. Van egy forgója elöl, amitől sötétbarna haja a homloka felett bal oldalon sörteszerűen feláll. Egyszer megkérdezte, mire vagyok a legbüszkébb az életemben. Arra, hogy néha meglátom azt a pillanatot, amikor a délutánból este lesz. Nagybátyám már nem válaszolt, elaludt a fotelben.
Anyám keze gyógyszerszagú és fehér. Köpenye is fehér, három van belőle. Mosás után vállfára akasztja őket. Mióta apám elköltözött, sok az üres vállfa. Apámnak az albérletben egyszer elromlott a mosógépe. Anyám mosta ki az ingjeit. Nyakig begomboltam és elegyengettem őket a vállfákon. Meg akartam igazítani a gallérokat, hogy varrásnál legyenek lehajtva. A megszokott hajtásnyomnál kopások kerültek elő. Másnap reggel megint öblítőillat volt a nappaliban.
Régen nem voltam anyámnál a patikában. Nem szokott mesélni a benti dolgokról. Nem kérdezi azt sem, mit csinálok, ha apámmal töltök időt. Eljöttem az utolsó két óráról. Megkerültem néhányszor a háztömböt. Leültem végül a patika előtt a virágföldes medence betonperemére. Nem szólaltam meg, mert ő sem szólal meg. Igazságos akarok lenni. Anyámnak, apámnak hívom őket. Fél órát ültem a betonon. Megvártam, amíg hátramegy kikeverni egy kenőcsöt. Az ajtón nincs kilincs, vastag fémpántot benyomva lehet bemenni. Leültem az egyik narancssárga székre. Alacsony asztalon fémtálca, rajta poharak és egy kancsó víz. Felfordítom az egyiket és töltök magamnak.