Detektív

Halál völgye ez, a tehéncsorda mégis jóllakott.

Mit csinált a nő, mikor a szél besüvöltött
A hét domb, a vörös barázda, a kék hegy fölött?
Csészéket pakolt? Ez döntő lehet.
Az ablakban állt, figyelt?
Vonat sikít a völgyben, mint lelkek, horgokon.

Halál völgye ez, a tehéncsorda mégis jóllakott.
A kertben hazugságok szárítkoztak, mint vizes selymek,
S a gyilkos szemei sandán, csigalassan haladtak,
Az önző ujjakra nézni sem mertek.
Az ujjak egy asszonyt nyomkodtak a falba,

Testet a csőbe, és szállt a füst.
Tűzretett évektől bűzlik a konyha,
Ámításokat tűztek fel családi fotókként,
És ez egy férfi itt, mosolyát nézze csak!
A gyilkos fegyver? Nem halt meg senki sem.

Nincs is test a házban, se élő, se holt.
Van politúr-szag, vannak plüss szőnyegek.
Van napsugár, ahogy játszik pengéivel,
Közömbös bűnöző egy vörös szobában,
Hol a rádió, mint idős rokon, magában beszél.

Fúrt, mint a nyíl? Szúrt, mint a kés?
A mérgek közül melyik lehet?
Ideghúr-csavaró volt, görcsbe húzó? Áramütés?
Az ügy során test nem került elő.
A test egyáltalán nem lényeges.

Légneművé változás esett meg itt.
A száj először, hiányát jelezték
A második évben. Túl mohó volt,
És büntetésből kint lógott, akár a barna gyümölcs,
Hogy száraz és ráncos legyen.

A mellek követték.
Ők nehezek voltak, két fehér kő.
A tej sárgán folyt, majd kéken, édesen, akár a víz.
Ajakból nem volt hiány, volt két gyerek,
De csontjuk kilátszott, s a hold csak mosolygott.

Majd a kertkapuk, a száraz fahalom,
A barna anyaöl-barázdák, az egész uradalom.
Légvárat építünk itt, Watson.
Csak a hold van itt, a foszfortól fénylő múmia.
Csak egy varjú moccan a fán. Le kell írnia.

Gálla Edit fordítása