Egy méter mély gödröt ásott,
majd a kijelölt pontokba oszlopokat
szúrt. Dróttal kötötte össze őket,
a sodronyokra szárakat helyezett.
Belülről szalmás, törekes sárral
tapasztotta be a falakat, kívülről
leföldelt szárkévékkel védekezett
a hideg és a víz ellen. A kilenc-tíz
négyzetméternyi helyiséget vessző-
és gallyfonatokkal, nádkötegekkel
takarta be, de minden hulladék
hasznos lehetett. A leghidegebb
időkben ebben az ablaktalan
sötétségben telelt ki a disznó is.
Megjelent a Műút 2017063-as számában