Hidd, hogy a világ rossz; de ne hidd,
Hogy ne volna párod erényben,
Meg ne állj sötétült utadon,
Míg egy csillagot látsz az éjben.
Gyönge lelkek vétkes ürügye:
A világ, az ember hibája.
Nem a föld sötét, beteg szemük
Von fekete fátyolt reája.
Vajda János: Költő barátomhoz I. (részlet)
V. J. Válogatott művei, Szépirodalmi, 1988, 69.