nemversek

nincsen bennem érzés vagy nem tudok róla
lelkem mint avarban meglapuló róka
levél alatt alszik belefagy az álom
ülünk egy ideje mindketten az ágyon
elhallgattál te is én sem jutok szóhoz
egyikünk sem talál el az utolsóhoz

mehetsz előre nézhetsz hátra
beváltható vagyok de látra

nincsen bennem érzés vagy nem tudok róla
lelkem mint avarban meglapuló róka
levél alatt alszik belefagy az álom
ülünk egy ideje mindketten az ágyon
elhallgattál te is én sem jutok szóhoz
egyikünk sem talál el az utolsóhoz

mehetsz előre nézhetsz hátra
beváltható vagyok de látra

*

tedd a számba a nyelved
jobban értsem a nyelvet
mi nem csak szavakból áll
beszélni tud így a váll
és a kezed hang nélkül

*

libidóm ez a kóborló állat
talált egy gazdát magának
megszagoltam a ruhádat
elmész indulok utánad

csók közben félrenéz mintha csak macska
dörgölőzne hozzá szokásból vakarja
dugás közben kézben zsebkendővel várja
a végén magát is kétszer kulcsra zárja

*

cseréljük ki sejtjeinket aludni ma nem akarok
mind a nyári barnaságom tessék amit levakarok
és ami még rajtam maradt felnőtt napraforgó-tábla
a közepén nyitva áll nekünk a felkelő nap háza
szép onnan a kilátás az életünkre mi kell ennél
több boldogság én szeretlek itt a szotyi szólj ha ennél

*

már megint dolgozik a vágymunka bennem
az ágyadat megosztod nem kéne vennem
együttes terünkben légcserés létezés
elemi szinteken kizárt a tévedés

lehet fantázia vagy maga a való
elfogadom azt is hogy hiábavaló
kéne közös asztal ágy és szép látszatok
szívem te sakkozol én meg kockáztatok

*

szürke égbolt alatt nedves szürke fák
két szemedben lezárt fűtetlen szobák
letakart bútorok kiolvasott könyvek
több éve szivárgó már megszokott könnyek
azt mondja hogy sosem felejtelek mondtam
édes csak felejts el egészen nyugodtan

veled ahogy télen hó hullik a fákra
csendes érintéssel összeszőtt egy párka

*

akartál kölcsön de egészben kaptál
engem egy ideje mérlegre raktál
egyedül ülök egy réz serpenyőben
szia te fogytál mondod elmenőben

*

megvoltam nélküle de már nem leszek
senki ha mégis nyúlcipőt veszek
ad egy kis előnyt nézi a lábam
futok nyugodtan még gyorsabb nálam

*

van egy testem
tegnap pesten
holnapután
tartom budán
nyáron lelle
veled kell-e
szárnyashajó
elszállva jó
lelkem fele
estefele
(neked kell-e
nekem kell-e)

*

amit te okozol
és amit én hagyok
visszafordítható
vagy már olyan nagyok
maradandó meghasadás
végső szövegkárosodás
esetleg még foltozható
szövetsérülések
kezelhető felfekvések
gyógyközösülések

*

tágulj tőlem tudat
édes lelkem maradj
találtam egy kutat
nehogy sírva fakadj

*

nálad van a vége de lehet hogy nálam.

mosatlan lepedőn atka lepte ágyban
más fasz felé nyíló érthetetlen vágyban
szótlan otthonokban esténként az űrben
a legutolsó valószerűtlen kűrben
két végén a vége tenálad és nálam
szorítom a kezed te meg fogd a lábam