árvacsáth

egy szög egy szög volt fönn szétnyomott légynek véltem a tükörben jóllehet hallottam ahogy verik

egy szög
egy szög volt fönn
szétnyomott légynek véltem a tükörben
jóllehet hallottam ahogy verik
éreztem a kalapácsvas ízét
egy szög volt fönn
s azon lám máris nemezkalapom
ki húzta
ne látsszon ki verte
homlokomba
belülről verte aki verte
kívülről csak elgörbítette
gyorsan rádobta kalapom
ideje kicseréltetnem a kecskebőr szalagot
a verejték ne zuhanjon azonnal az arcomba
ideje átgőzöltetni nemezét a bolond kalapossal
istenem egy finom érintésű nemzet
a szétnyomott légy akárha moccanna a tükörben
még majd elrepül a kalapommal
arcomba zuhan
bemocskolja nyakkendőm azúrját
bemocskolja a véres sárga agysár

Tolnai Ottó: árvacsáth, Orpheusz–Fórum, 1992, 45.