Gyertya

Az emberek lábnyomai vizes foltokat hagynak a padlón. Sötét, de fénylik, mintha odafestették volna. Amikor felszárad, eltűnik az egész. Egy ideig látni csak, mindig rálép a következő, már nem tudni, ki volt ott előtte. A folyosó oszlopai alatt átlósan vannak elhelyezve a csempék, lépegetek egyikről a másikra. Vonalra nem szabad lépni. A felnőttek rálépnek. Fugának hívják a vonalat. Keresztben tíz darab vörös csempe, van köztük drapp színű, régebben lehet, hogy fehér volt. A vonal szürke. Ha lennének nálam kavicsok, akkor a metszéspontokra tenném, ahol összeér négy csempe. Nem tudom, mennyi kő kellene hozzá, hogy mindegyikre tegyek.

Az emberek lábnyomai vizes foltokat hagynak a padlón. Sötét, de fénylik, mintha odafestették volna. Amikor felszárad, eltűnik az egész. Egy ideig látni csak, mindig rálép a következő, már nem tudni, ki volt ott előtte. A folyosó oszlopai alatt átlósan vannak elhelyezve a csempék, lépegetek egyikről a másikra. Vonalra nem szabad lépni. A felnőttek rálépnek. Fugának hívják a vonalat. Keresztben tíz darab vörös csempe, van köztük drapp színű, régebben lehet, hogy fehér volt. A vonal szürke. Ha lennének nálam kavicsok, akkor a metszéspontokra tenném, ahol összeér négy csempe. Nem tudom, mennyi kő kellene hozzá, hogy mindegyikre tegyek. Egy négyzetbe belefér mindkét lábam. Az oszlop mellettem mustársárga, neonfény van mindenhol. A kórházban nem választhatsz szobatársat. A nagymamám kórházban fekszik. Számolom a csempéket. Az arcokat próbálom fiatalnak képzelni. Csak Gyertya arca fiatal. Gyertya szerint kevesen akarnak szobatársat. Aki hangos, az másik szobába kerül. Még mindig nem világos, hogy miért jutalom, ha a szobában maradhatsz sok másik emberrel.

Olaszországban anya kapott egy fülbevalót, olyan színe van, mint a kagylónak. Kékeszöld a belseje, fénylik. A nagymamám sokat jár Olaszországba, az összes helyet ismeri. Bérelünk egy biciklit, tandemnek hívják, lehet rajta vitatkozni, hogy ki teker rossz irányba. Nekem nem kell tekerni, mert kicsi vagyok, nem ér le a lábam, vagy leér, de akkor nem vagyok a biciklin. Mivel én nem tudok pedálozni, biztos vagyok benne, hogy egymással vitatkoznak. Senkinek nincs igaza, megpróbálják újra. Léteznek olyan emberek, akik ilyen biciklit vesznek állandóra. Biztos szeretnek vitatkozni.

Húsvétra kértem egy füzetet. Hercegnő van a borítóján. Reggel mindig a zebrán közlekedem, mert úgy biztonságos. Zavar, hogy mások nem szabályosan közlekednek. A magyarok nem szeretik a szabályokat. Ha megbüntetik őket, amiért nem tartották be a szabályokat, fel vannak háborodva. A füzet keményfedelű, lehet bele rajzolni, nincsenek vonalak. A felnőttek mindig adnak kockás és vonalas lapokat, amiket füzetekből téptek ki, azt hiszik, erre jó rajzolni. A kirakodóvásáron engem csak a füzet érdekel. Hercegnőt rajzolnék bele, gyönyörű, színes ruhái lennének. Megyünk tovább, valami lekvárokat nézünk. Lekvárt boltban is lehet venni. Otthon is főzünk lekvárt. Anyukám tíz-éves volt, amikor ő, az öccse és a nagymamám el akartak repülni külföldre a nevelőapjához, Károlyhoz. Ő anya öccsének az apja. Nem repültek aznap, mert a nagymamám elkezdett lekvárt főzni. A gép lezuhant, mindenki meghalt sajnos. Ők pedig otthon főzték a lekvárt. Elfelejtettek szólni, hogy nem szálltak fel a repülőre. Aztán felhívták Károlyt, hogy lekvárt főznek, nem indultak el. Túlélték, de Károly mégis sírt. Nem értem, mit nézünk a lekváron. Gyertya lakása felé megyünk. Amikor Budapesten vagyunk, itt lakunk. Szinteltolásos kialakítású, a nappali a középső szinten van. Szeretek lépcsőzni. Felmegyek a nappaliba, a kanapén ott van a hercegnős füzet, amit kinéztem a vásáron. Nem tudom, hogy sikerült odatenni. Biztos anya vagy Gyertya rakta oda, de mikor? Olyan szépek a lapok, nem merek rá rajzolni.

Egyik nap a kórházban nálam van egy tolltartó, anya adta, azt mondta, Gyertyától van. A kórházban nem árulnak Aladdinos tolltartót tele színes ceruzákkal. Anya vagy Gyertya emlékezete romlik.

Kitől van a tolltartó?
Tőled. Nem emlékszel?
De igen.

Elneveti magát. Nagyon fáradt. Áttetsző csöveken kap energiát. Vért is kap anyától. Szerinte ha valakinek vérre van szüksége, akkor illik adni. Családtagoknak szívesen adunk vért, de én még nem adhatok. Gyertya akkor szokott nevetni, ha aznap kapott vért. Jobban lesz tőle. Most ketten vannak a szobában. A másik már nem beszél. Alszik egész nap.

Te is aludni akarsz?
Igen, de majd csak akkor, ha hazamentetek.

Megmutatom neki, milyen rajzokkal van tele a füzet. Bólogat. Egyszer csak elalszik. Ülök a csempén, nincs nálam kavics. Felállok, a radíromat használom, lépegetve ugrálok. Megfordulok az ugróiskolán. Másnap már egyedül van a szobában. Két nap múlva üres az ágya. Betelt a füzet.