Nem írja alá

Hiába nyit a gazda napi ötször ajtót, Istennek ez nem elég: szerepelni vágyik. Ilyenkor, mint hűséges, szomorú feleség, teszi a dolgát: világít. A gazda nem hisz benne, a technika vívmányának gondolja őt. Múltkor is hogy jött haza! — Isten elszörnyedve néz.

Isten, a fény a hűtőben nem írja alá
a felkínált szerződéshosszabbítást.

Hiába nyit a gazda napi ötször ajtót,
Istennek ez nem elég: szerepelni vágyik.
Ilyenkor, mint hűséges, szomorú feleség,
teszi a dolgát: világít. A gazda nem hisz benne,
a technika vívmányának gondolja őt.
Múltkor is hogy jött haza! — Isten elszörnyedve néz.

A gazda nem tudja, hogy Isten nem hibásodik meg
soha. Ha a segítségét kérik, segít;
ha nem hívják, készenlétbe helyezve várakozik.
Eljön majd a nap — gondolja —, mikor kilép a testéből,
és ledobja magáról az öreg hűtőt.

Álmában Isten rendőrlámpa fénye —
éjszaka közepén a gazda szemébe világít.
Ez egy szexuális álom: a gazda térdre rogy,
könyörögni kezd, a rémülettől habzik a szája.
Bár Isten izgalomba jön, végül győz benne
a gondoskodni vágyás.

Mégis: ha egyszer észreveszik,
nem írja alá a szerződéshosszabbítást —
így fogadkozik magában. Ekkor már ébren van,
a gazda lépteit hallja. A hűtőben még csend,
a csendben karaj, mustár, végbélkúp.
Nyílik az ajtó: a gazda kivesz valamit.