Jácint falatjain éltem túl.
Éhségem meg nem hunyászkodott.
Simára nyalt porzók, beporzott
torok; a Szépségtől fulladoztam.
Mikor dolgoztak rajtam a kegyetlen
nyelvű férfiak, minden nyögés
fogaim közt korcogott. Egyik ködös
éj a másik után, tenyeremmel
tartottam meg minden döfést.
Hogyan máshogy mondjam, kérek
még, testük izzadtsága
és sóhajai alatt zihálva?
Mohácsi Balázs fordítása
Megjelent a Műút 2016055-ös számában