Sweeney-töredékek

Eorann a két vidrakölykünkről ír, Vackuk előtt udvaroltak egymásnak — Elképzelem pajkos vadulásukat...

Gregory of Corkusnak

 

I.Vidrakölyök
„Eorann a két vidrakölykünkről ír,
Vackuk előtt udvaroltak egymásnak —
Elképzelem pajkos vadulásukat

És vidrakoromat idézi fel:
Ronannak ministráltam, letérdeltem,
A misekönyvet tartottam, lapozta,

És míg felolvasta az igét, a lábfejét
Néztem, ahogy szandálban kilóg
A reverenda alól. Majd megrázom

Magam, mint vizikutya, ha kijön
A tóból, ledobja a zsákmányt,
És a zubogóban ugrál és pancsol.”

II. Eszébe jut Lynchechaun
„A háromlábú, öntöttvas bogrács
Forró, zsíros üst-élete múltával
Pókhálós és fekete-fagy hideg.

Mélyen a csalánosban hever,
És a Lynchechaun meleg nyájassága
Mögötti hűvös számítást idézi;

Nehéz volt, de leemeltem a kampóról,
És kicsorgattam, ami benne főtt,
Így egyre súlytalanabb lett.

Most, hogy Lynchechaunba belelátok,
Hiszem, előjel volt, és szédülök, mert
A súlyos hályog lehullt a szememről.”

III. A minta
„Kőbevésett, határozott, egyenes
Tekintetű egyházfi szobra
Néz le rám kikerülhetetlenül,

Mint aki felé a templomban
Felkészületlenül közeledtem,
Hiába gyakoroltam a gyónást.

Hirtelen a padlómintára
Csöppent-csorrant valami;
Igazságfrász, meneküléskényszer,

De még épp időben sarkon fordultam,
Visszatértem a lelkemen könnyíteni,
Megkésve, de férfiasan. Ez lett a minta.”

Gerevich András fordítása