Sz. kimunkált hétköznapjai

üres koponyában járkál egy állat,
a szemgödrön néha kitekint,
hogy félreismerjen valamit,
napok óta ruhában alszok, és este
a mosdókagylóba rázom az aznapi zsebpiszkot,
mindig ebből a zaccból jósolok holnapot,
közben alkalmi megfigyelések a tájról,
ez a legtöbb, amit tenni tudok nélküled,
esténként felajzott idegenek szeretkeznek erőlködve
az ágyamon, utódaik szépek, de piszkosak és gonoszak.