nyelvóra

akkor éreztem, hogy baj van, amikor neked se tudtam megmondani, amit gondoltam valójában, csak a betanult szövegek foszlányai jutottak eszembe, és rájöttem: nem segít, hogy a nyelvvizsgán nem ellenőrzik, tényleg együtt ebédel-e a család.

az általános iskolában tanultam németórán, hogy
ne az igazat mondd, hanem azt, amihez elég szót ismersz.
eleinte fura volt, aztán már fel se tűnt.
akkor éreztem, hogy baj van, amikor
neked se tudtam megmondani, amit gondoltam valójában,
csak a betanult szövegek foszlányai jutottak eszembe,
és rájöttem: nem segít, hogy a nyelvvizsgán nem ellenőrzik,
tényleg együtt ebédel-e a család.
egyébként fogalmam sem volt, hogy ez más embereknél szokás,
egészen addig, amíg a gimnáziumban a némettanár nem hitetlenkedett,
és amíg mindenki fel nem tette a kezét, hogy ők minden hétvégén,
mi meg csak karácsonykor, ajándékozás előtt,
amikor mindenki kíváncsi és siet.
sok családi programról tanultam még a nyelvórákon
és sokat hazudtam, mert nem szerettem, hogy nem hisznek nekem,
meg jelentkeztem előrehozott érettségire, mert hazudni se szerettem igazán.
mennyi hatalom van a tankönyvíró kezében,
csak az ő mondatait ismerte az osztály.
szerintem nem érdekel senkit, hogy megtanulom-e a nekem kellő szavakat.

Megjelent a Műút 2015054-es számában