Baranya, téli vadászat — Kopernikusz szobra Varsóban

Pár nap múlva, mikor nap váltotta az esőt, teljesen másmilyennek hatott, semmit sem láttam rajta abból a kozmikus magányból és földi porból, melyről azon az esős éjjelen gondolkodtam. Itt állt, egyre több és több napfényben fürödve, a járókelők pedig úgy haladtak el mellette, mintha nem is lenne, valószínűleg már teljesen megszokták a közelségét.

A varsói Harenda
Hotel közelében
Kopernikusz halott, esővel és galambfossal
kilúgozott kőszemét néztem.

Pár nap múlva, mikor nap váltotta az esőt,
teljesen másmilyennek hatott,
semmit sem láttam rajta abból
a kozmikus magányból és földi porból,
melyről azon az esős éjjelen gondolkodtam.
Itt állt, egyre több és több napfényben fürödve,
a járókelők pedig úgy haladtak el mellette,
mintha nem is lenne, valószínűleg már teljesen megszokták
a közelségét.

Nikolát, lengyelül Mikołaj  Kopernikuszt,
Lengyelország északi részén temették el,
a fromborki katedrálisban.

2005-ig a sírhely pontos helye ismeretlen volt.

2010. május 23-án újratemették
ugyanabban a katedrálisban, a megérdemelt szertartással.

A varsói szobron
szépnek, fiatalnak hat:
bal kezében körző,
jobban pedig planetárium.

Éjjel valaki
odasunnyog, és az emberi szemmozgásnál gyorsabban
rövid időre kölcsönveszi a körzőt és a planetáriumot
a bal és a jobb kézből.

Hogy itt és most és mindenütt
mi is reggelente lássuk a napot.

És nem fontos, hogy nem az egyetlen,
mert azonos veled.

És nem fontos, hogy nem az egyetlen,
mert azonos veled.

 Orcsik Roland fordítása
Megjelent a Műút 2015054-es számában