Mindig akkor tűnik fel újra az árnyékod,
amikor a redőnyt leengedem.
Úgy rántom meg a zsineget,
ahogy te a hűtőajtót a pofon után.
Célirányos mozdulattal törlöm le
az ablakpárkányról a lenyomatodat.
A tűzifát utoljára még kupacokba raktad,
tekinteted elárulta, hogy a fejsze helye
nem a legfelső rönkben van.
Kezed nyomát otthagytad a lambérián,
csak úgy, mint az arcomon.
Vérrel rajzoltál jelet szemöldökömre,
és nem csuktad be magad után az ajtót.