Októberben kihirdették a rangos Man Booker Prize nyertesét: Marlon James az első jamaikai díjazott a díj történetében. Könyvét, az A Brief History of Seven Killings (Hét gyilkosság rövid krónikája) című regényt 156 jelölt közül választották ki, a díjátadó ceremóniát élőben közvetítette a BBC. A regény Kingstonban, James szülővárosában játszódik, és egy Bob Marley ellen irányuló 1976-os gyilkossági kísérletről szól — mindeközben pedig Marleyt sosem nevezik néven, hanem csak „az énekesként” emlegetik. A majdnem hétszáz oldalas polifónikus regény szemtanúk, CIA-ügynökök, szellemek, szépségkirálynők, és Keith Richards drogdílere hangján mutatja be, milyen volt az élet, a zene és a politika Jamaica turisták által keveset látogatott fővárosának utcáin. A díj egyik bírája, Michael Wood így méltatta a könyvet: „A Hét gyilkosság… bűnügyi regény, mely mélyebbre ás a bűn világánál, és a közelmúlt kevéssé ismert történelmének mélyére hatol. Hihetetlenül pörögnek az események, és a jövőben korunk egyik klasszikusaként fogják számon tartani.” A Man Booker nyertese 50 000 fontot és könyvének egyedi, „dizájner” kiadását kapja — valamint nemzetközi hírnevet és egyre jobb helyezést eladási statisztikákon. (Idén tavasszal a nemzetközi Man Booker-díjat Krasznahorkai Lászlónak ítélték, akinek fordítója George Szirtes.)
„Hirtelen ott kellett hagynom az ünneplőket. Rájöttem, eljutottunk oda, hogy a könyveket az alapján ítéljük meg, hogy milyenek az eladási statisztikáik” — mondta személyes hangvételű előadásában Kristy Gunn az oxfordi Literary Activism konferencián. Gunn jelentette meg az Egyesült Királyságban Yann Martel Pi élete című könyvét, mely egyre sikeresebb lett az olvasók és kritikusok körében. Napjainkban elképzelhetetlennek tűnik, hogy egy könyv úgy legyen mestermű, hogy nem hoz anyagi sikert, írja a konferenciáról szóló beszámolójában Tim Parks, a The New York Review of Books kritikusa, számos regény szerzője. Bármely könyv eladási statisztikái azonnal lekérhetőek az Amazonon, a könyv minőségére az arról szóló híradások kattintásszámai alapján következtetnek nem csak az olvasók, hanem egyre inkább a kritikusok is. Parks szomorúan állapítja meg, hogy kevés írónak van lehetősége kísérletezni és ennek eredményeként akár rossz könyvet alkotni: kevesen vannak olyan kiváltságos helyzetben, mint Murakami Hakuri, akinek legújabb könyve a Murakami-recept kevéssé kreatív újrahasznosításának tűnik és csalódást okoz, mégis megjelent és az olvasók veszik. A konferencia egy másik előadója, Philip Langeskov a kiadók kockázatvállalási szokásairól beszélt: az ugyanis nem létezik; a frissen kiadott könyvnek egy korábbi könyvre kell hasonlítania. De mi lesz így a kísérletezéssel és az új hangokkal? — kérdezi Parks. A jelenséget és problémát nyilván nem lehet egyetlen konferencián megoldani, három tanulságot azonban leszűrhetünk. Először is, ne becsüljük le a pénzszerzésre irányuló munka fontosságát, hiszen a szerző (viszonylagos) anyagi függetlensége teret ad a szárnypróbálgatásoknak. Másodszor, ha valami radikálisan újat alkotunk, azt ne mutassuk meg másoknak amíg el nem készült; és végül hogy a jelenlegi (angol-amerikai) rendszer mennyire hátrányosan érinti az elsőkönyves alkotókat, akiknek a neve még nem vált branddé. Számos izgalmas, kísérletező könyv a múlt századból kezdő író alkotása: a Bádogdob, a Zabhegyező, vagy a V. szerzőjét kezdetben senki sem ismerte, emlékeztet Parks.
Novemberben a Leeds-i Thought Bubble fesztiválon kihirdették a Brit Képregénydíj nyerteseit. Immár negyedik éve adják át a díjat, idén négy kategóriában. A legjobb képregényfüzet a Grey Area: From the City to the Sea (Szürke zóna: a várostól a tengerig), Tim Bird képregénysorozatának legújabb darabja, melynek fő témája a tájhoz köthető személyes emlékezés, valamint a tájba beleolvadó történelmi emlékezet. A legjobb képregénykönyv a The Motherless Oven. Rob Davis munkája egy olyan világban játszódik, ahol a gyerekek teremtik a szüleiket, mindenki tudja, mikor van a halálnapja, és a főszereplő Scarpernek már csak pár hét van hátra az életéből. A fentieken kívül kiosztották még a legjobb gyerekeknek szóló képregény-, a legígéretesebb tehetség-, és az életműdíjakat is.