A Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ — csatlakozva a Szecesszió éve Gödöllőn 2013 városi tematikus programsorozathoz — kiállítást rendezett Szecessziós utazás a könyvtárban címmel, s a meghívót látva, mely egy A/6 méretű könyv védőborítóját formázza, a várakozásunk legalábbis erős.
Amiben végül nem is csalódunk: a kissé sztálinbarokkra hajazó, de inkább posztmodern épület termeinek szerény kiállítási lehetőségeit jól egészítik ki a számítógépen, érintőpaneles kalauzon kapható információk és multimédiás gyűjtemények, valamint a videón megtekinthető filmek, a működő századelős gramofonon megszólaló korabeli hanglemezek — a valós sétát virtuális barangolások és az interaktivitásra építő játék teszik teljessé.
Indulásként egy kis könyvet kap a látogató (erre illik rá a meghívó), az elején 21 számozott, informatív oldal, mely a kiállítás és játék minden állomásához segédinformációkat ad (és utána kb. nyolcvan üres lap, hely bármiféle jegyzeteink számára), valamint egy játéklap a hét állomás megfejtéseinek feljegyzésére szolgál — itt felrémlett gyermekkorom akadályversenyeinek emléke. QR-kód üvölt a leolvasásért, a hivatkozott webhelyen olvasható az első feladat — ahogy minden más állomáson is, de okostelefonnal nem rendelkezők külön borítékban is kérhetik a feladatleírást. A teljes kiállítási anyag alapvetően a könyvművészetre, az illusztrációkra és a tipográfia bemutatására épít (Folyóiratolvasó, Rendezvényterem), de külön hangsúlyt kap a szecesszió hatása az irodalomra (Felnőtt kölcsönző), a filmre és a zenére (Zenei Könyvtár). A Gyermekkönyvtárban természetesen mesék, gyermek- és ifjúsági könyvek lettek kiállítva, hangoskönyvek, tizenéveseknek foglalkoztató feladatsor (Egy napom a századelőn), illetve többféle játék is a kisebb gyermekek részére: szecessziós festményrészletek nagy méretű memóriakártyákon, fakocka-kirakón — de a meglett, felnőtt emberek is nagy izgalommal és vehemenciával estek neki e játékoknak, ráadásul nem utoljára: később egy Nagy Sándor-üvegablak (Nővérek) reprodukcióját kellett tolimozaikban kirakni, a lelkesedés ott sem volt kisebb. A szecessziós építészet az Olvasóteremben kapott helyet, míg az utolsó előtti állomás a Gödöllői Művésztelepé — a magyar szecesszió központi iskolája értelemszerűen a Gödöllő Gyűjteményben jelenik meg.
Az utolsó ponton egy verstornyot kellett felépíteni: az egyes állomásokon megfejtésként beírt országnevek segítségével a fiókok egyik oldalán szereplő versszakok sorba állíthatók, majd azokat elfordítva kijön az utolsó strófa is Babits Mihály Messze, messze című verséből.
A kedvesen, ötletesen megrendezett, és a mai technikára is jócskán építő kiállítás-sétát július 20-ig lehet végigjárni a Könyvtár nyitvatartási idejében.
[nggallery id=14]