A sírhelykupec kérdezte az urnafalra mutatva,
hogy így jó lesz-e, azt mondtam,
inkább nézzünk valami személyesebbet,
pedig tudtam, szét akarta szóratni
a hamvait, hogy végre mehessen,
amerre fújja a szél, és amikor a férfi odavezetett
egy sűrűn parcellázott
területre, ahol a sírok akkorák voltak,
hogy épp csak belefért egy urna,
arra gondoltam, ha már így alakult,
egy marék hamuvá lett,
akkor is tisztességes
méretű sírhely kell,
legalább ez fedje
hamvasztásának rémképeit.
Megjelent a Műút 2015052-es számában