és bizonyos érzelmeit elfeledve, más érzelmeit a nyelve hegyén egyensúlyozva vagy a torkán ízlelgetve átvág a Dob utcának azon a rövid szakaszán, amelyen a Klauzál térről elérhet a Kertész utcába, majd felnéz a Fészek Klub kivilágított ablakaira, mielőtt befordulna, de folyamatosan halad előre, és nem bámulja meg a sarki Ápisz-bolt kirakatát, aki tehát így cselekszik, annak föltétlenül észre kell vennie, hogy a Kertész utcában összehasonlíthatatlanul több gépkocsi parkol, mint a Klauzál utcában, bár jobbára öreg autók, s szinte valamennyi piszkos, ám ez sem lehet zavaró tényező, mert ha valaki, természetesen saját igényeihez igazodva, követi, így Halassi, példámat és éjjel fél kettő és kettő között a Rákóczi útról a Klauzál utcán, majd a Dob utcán keresztül a Kertész utcában folytatja érzelmes sétáját, s ha nem megy lassan, de sietnie sem kell, akkor biztos lehet benne, hogy körülbelül nyolc perc múlva a Zeneakadémia sötét épületével szemben a Kertész utca és a Majakovszkij utca kereszteződéséhez ér, és ennek szép fintorában mintha valami új, magasabb rendű bizonyosságot leltünk volna meg,
Esterházy Péter: Függő, Magvető, 1981, 155–156.