(nagyanyám simogató keze)

Csak a kezére emlékszem
kemény durva
kérges keze volt
hüvelykujján ezernyi
fekete csík vagy metszet
mintha mindig darabolt volna
hol tököt főzött a malacoknak
hol zöldséget a levesbe
hű társa a magány
úgy kiürítette
hogy vére sem volt már
lehet hogy nem is volt soha
keserű savó
csordogált benne
és a rozsdás idő
naponta megmetszette
mind a tíz ujját
csak ez a kép maradt utána
és szekrényben a fekete ruhák