Ez a sok nyámnyila lélek
zord haragra készt:
nyelnek mérget, míg dicsérnek,
hódolatuk rejt önmegvetést.
S mert nem vonszolódom velük
e korszakon át:
szenvedhetem tekintetük
gyilkos-nyájas, irigy sugarát.
Gyaláznának, bolondjukat
járatnák velem.
Szemük bennem vaksin matat,
nem igazodik el sohasem.
Friedrich Nietzsche: „Ez a sok nyámnyila lélek”, Petri György fordítása
F. N.: A vidám tudomány, Holnap, 1997, 324–325.