Mitológia, három nap

És valóban meg is halt volna, ha nem csordogál éppen arra a férfi.

Szájába vette
a virágzó akácot, termő birset, kőrist,
barna gesztenyét, hajló fűzt,
fehér nyírt,
táncoló cédrust,
a szájába vette őket,

s miután már egyetlen szó sem jött ki a torkán,
úgy érezte,
meghal.

És valóban meg is halt volna,
ha nem csordogál éppen arra
a férfi.

Hányni kezdett, megbomlott ajkakkal, hangtalanul,
halálosan.

A férfi pedig boldog volt,
mert soha nem látta ilyen szépnek.
Ott magasodott már a fák helyén,
és hallgatta az első hangokat,
melyek róla is szóltak.

Darvasi László: Az első napon
D. L.: Horger Antal Párisban, Holnap, 1991, 18.