Plusz oroszórákra jártam

Vodkával megáldottuk a húst, moldovai konyakot ittunk a disznók nemzetségének egészségére, orosz sört szürcsölgettünk, mialatt kockákra vágtuk a félig fagyott disznóhúst, az egész keveréket saját magunkkal együtt vörösborban pácoltuk, majd mire eljött az este, egyre érzelmesebb beszédeket mondtunk a hús szépségéről és az emberek közötti atyafiságról.

Ahelyett, hogy a NASA által ott felépített amerikai stílusú emeletes házak valamelyikébe költöztünk volna, úgy döntöttünk, hogy egy orosz bérházba költözünk, mert arra számítottunk, hogy így jobban megismerhetjük az országot és az embereket.
Így is történt. Kénytelenek voltunk oroszul beszélni, nagy esti összejöveteleket tartottunk a szomszédainkkal, zenével, tánccal és a közösségi élet elmaradhatatlan kellékével, a
saslikkal, a barbecue ízletes orosz változatával. Emlékezetes nap volt, amikor a NASA helyi sofőrje, Vologya elhatározta, hogy bevezet a saslikhoz való hús kiválasztásának, feldarabolásának és elkészítésének félig-meddig misztikus folyamatába. Ez fél napig tart, viszont két napba telik, mire utána helyrejön az ember. Vodkával megáldottuk a húst, moldovai konyakot ittunk a disznók nemzetségének egészségére, orosz sört szürcsölgettünk, mialatt kockákra vágtuk a félig fagyott disznóhúst, az egész keveréket saját magunkkal együtt vörösborban pácoltuk, majd mire eljött az este, egyre érzelmesebb beszédeket mondtunk a hús szépségéről és az emberek közötti atyafiságról. Vologyával ketten 80 kiló húst vágtunk fel, hozzá több zsák hagymát és paradicsomot, belekevertünk több zacskó porrá őrölt gyógynövényt és fűszert, miközben a lakásban található összes üveg tartalmát kiittuk és a 25 centis tévé szemcsés képernyőjén focimeccset néztünk. Késő estére, mire már öt nagy vödörben erjedt a disznóhús a másnapi sütésre várva, mi már közelebb álltunk egymáshoz, mint a családtagok (ami nagy szerencse, mert a kabátomat, a kalapomat, a fényképezőgépemet és a kulcsaimat Vologya lakásában felejtettem). Nagy büszkeséggel töltött el, hogy nem hánytam össze a furgont, amelyik értem jött és hazavitt. A legjobb az egészben az, hogy az általunk követett, hagyományos recept teljes titokban maradt, és legalábbis ez égvilágon semmire sem emlékszem, mit is csináltunk.

Chris Hadfield: Egy űrhajós tanácsai Földlakóknak
Dr. Both Előd fordítása, Akkord, 2014, 58–59.