hogy legalább emlékétől ne fossz meg
a negatívot lenyelem mire indulsz.
vetítőgép-tartozék minden szervem.
szédülésig kergetőzünk. farkaskölykök.
az a nap mikor megszülettem.
az a nap mikor belédhaltam.
az a nap mikor megszültelek.
az a nap mikor meghaltalak.
nevedet vésem kőbe minden reggel.
ahogyan boldog népek az első törvényt.
mintha épp most először hallanám.
templomhűs hittel mindig újratemetném.
újra kell vágnom tekercseim.
ki hinné el a bikróm képről
nem másvilág vagy némafilm csak
rezgése érzék-idegen lett.
emlékpark ez a város. a falon túlról
üvöltést hallani. őrizlek. farkas-
fogat varrok. nehéz és mély a vászon.
semmilyen halál nem tudja átharapni.
Megjelent a Műút 2014048-as számában