többet

nagy rákészüléssel. mint néhány dalnál, hogy vannak sorok, amelyeket nem lehet elénekelni a mozdulatok nélkül, mert különben nem áll össze jól minden izom és nincs elég lendület. a tél is ilyen. talptól felfelé indulva mindent megfeszítve énekelni kell. végig kell futni, mint egy sprintet.

 

nem tudom, hogy vigyáznom kell rád,
vagy vigyáznom kell veled;
ne menj, itt ez a hosszú tél, stb.

 

(1) nagy rákészüléssel. mint néhány dalnál, hogy vannak sorok, amelyeket nem lehet elénekelni a mozdulatok nélkül, mert különben nem áll össze jól minden izom és nincs elég lendület. a tél is ilyen. talptól felfelé indulva mindent megfeszítve énekelni kell. végig kell futni, mint egy sprintet.

(2) mintha minden csak álom lenne. nem tudok éppen akkor és éppen ott lenni. mintha nem a bőrömet simogatná, hanem a ruhát ami rajtam van.
megcsiklandozni egy atlétatrikót.

(3) felírta az érzéseit egy cédulára hogy felolvashassa majd nekem a kávézóban. bevásárlólista drága dolgokról, amelyeket nem engedhet meg magának. a kezeinket nézem az asztalon. megkavarom a kávét, de nem tudom kavargatni, csak a feltétlenül indokolt mozdulatok mennek, kötöttpályán közlekedem. hidegben, ködben, sötétben kell kimenni az ajtón, minden egyes ajtón, minden nap, és ezen az sem segít, hogy találkozót beszélünk meg, hogy akkor majd megbeszéljük, hogy mikor és hol beszéljük majd meg, hogy nem találkozunk többet. moziban tapsolnék.

(4) bátor lépéseket teszek afelé, hogy mégse menjek tovább! nem egészen tudom, miről álmodozzak.

(5) telefonszexelek a metrón, a mellettem ülő nő romanát olvas.

(6) milyen az, hogy viszem magamban, és egyszerűen nincs elég idő, nincs elég levegő, nincs elég felület, rajzolni kéne a kezeimmel a levegőbe, hogy legyen elég mindenből és mindenkiből, legyen minden reggelre simogatnivaló és estére ütnivaló, hogy legyen meg a túl sok amire szükségem van. petri györgy összes versei és még annál is több verse.

(7) sokkal többet tudok a világnál, bocs.

(8) olyan árnyalatokban élek, mint egy mellémhúzott szék, pár rámmerengett perc, néhány direkt elszalasztott metró; nem lehet tudni, hogy mikortól sok, meddig semmiség, hány centi, hány perc, hány vonat. valami helyett, túlfűtötten, meg se történnek.

(9) hol francia sanzonokra keringőzünk a konyhában, hol nagyon szomorú vagyok, és ez még mindig az, amire vágytam.

(10) én vagyok az első és az utolsó akire gondolok. hátradőlök egy pohár borral a kezemben, csak lássak eleget a városból, és legyen halk zene, és bárcsak könnyebb lenne elviselni a nemtörődés és a törődés közötti váltást. mert mindkét irányban fáj.

(11) engem is szeret valaki annyira, hogy megvette a gyarmati fanni naplóját karácsonyra.

(12) megkérem, hogy beszéljen nekem rólam. mert közben minden megvan bennem ami leterhel, lefoglal, elszórakoztat. alszom én, és a diszkógömb is aludni megy.